Bevezetés

A kétnyelvű vagy magyarul nem beszélő családokkal folytatott munkával viszonylag keveset foglalkozik a szakirodalom. Legtöbbször a pedagógus a saját tapasztalata, ismerete vagy egyszerűen csak a legjobb belátása szerint jár el. Éppen ezért indítunk útnak egy olyan útmutatót, melyben szórványtelepüléseken dolgozó tanítók és óvónők tapasztalatát, jó gyakorlatait adjuk át mindazoknak, akik egyre gyakrabban ütköznek a kétnyelvűség problémájába, és jó néven vesznek néhány olyan ötletet, amelyet a hasonló helyzetben működő és dolgozó kollégák már kipróbáltak vagy alkalmaznak. Kézikönyvünket gyakorló pedagógusoknak, tanító- és óvóképzős hallgatóknak szánjuk.

      Az iskola és a kétnyelvű család kapcsolata

A gyermek életében és fejlődésében a család és az iskola játsza a legfontosabb szerepet. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a két támpillér összhangban, egymást kiegészítve és támogatva működjön a gyermek harmonikus fejlődése érdekében. Követve ezt a közös célt a családdal, szülőkkel való munka során mindig figyelembe kell vennünk azokat a sajátosságokat, egyéni különbségeket, melyek a szülői közösséget jellemzik. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a kétnyelvű családokkal való munkára, hiszen a szórványvidéki iskolákban az utóbbi években jelentősen megnőtt a kétnyelvű családból származó gyermekek száma. Ebből adódóan nagy kihívást jelent a pedagógusnak nyelvhasználat szempontjából összhangot teremteni a különböző szülői találkozókon, iskolán kívüli tevékenységeken, bevonni az iskolai életbe a magyarul nem beszélő szülőt, kialakítani azt a harmonikus, összetartó szülői közösséget, amelyben a más nyelvű szülők is fontosnak érzik magukat. Olyan közösséget, amelyben az elfogadás, bizalom, tisztelet, odafigyelés, megértés fogalmak a jellemzőek.

A továbbiakban kitérünk néhány olyan tevékenységre, amelyet gyakran szervezünk a szülők számára, megvizsgálva a nyelvhasználat formáját, illetve a lehetséges kommunikációs akadályokat.

A szülőértekezlet a szülőkkel való kapcsolattartás azon formája, amely lehetőséget nyújt az osztályközösséget érintő problémák megbeszélésére, információk átadására, különböző témák megvitatására, a közösséget érintő döntések meghozatalára. Ha a szülői közösséghez olyan szülő is tartozik, aki nem beszéli a magyar nyelvet, felmerül a kérdés, hogy milyen nyelven tartsuk meg a szülőértekezletet. Hiszen célunk a hatékonyság, a közösségszervezés mellett az, hogy a magyar iskolában a magyar nyelv használata prioritást élvezzen. Természetesen a pedagógus feladata úgy megoldani a helyzetet, hogy a magyarul nem beszélő szülő is jól érezze magát a közösségben, eljussanak hozzá az információk, ugyanolyan aktív tagja legyen a közösségnek, mint azok a szülők, akik magyar anyanyelvűek vagy jól beszélik a nyelvet.

A gyakorlat folyamán több olyan módszerről számolhatunk be, amelyet szórványban dolgozó pedagógusok alkalmaznak:

•  Tolmács a szülőértekezleten: A szülőértekezletet megelőzően kijelölünk egy alkalmas személyt, aki a magyarul nem beszélő szülőnek vagy szülőknek a szülőértekezlet ideje alatt tolmácsolja a magyarul elhangzó információkat. A tolmács lehet egy másik pedagógus, napközis tanító vagy szülő.
• A szülőértekezlet anyagának román nyelvű vázlata azoknak a szülőknek, akik nem beszélnek magyarul. A pedagógus a szülőértekezletet megelőzően elkészíti a vázlatot, így a románul beszélő szülő pontosan tudja, milyen témát vitat meg magyar nyelven a szülői közösség, hozzászólhat a saját nyelvén, rákérdezhet, pontosítást kérhet. Előnye az, hogy részt vehet az osztályközösséget érintő döntésekben, elmondhatja véleményét, problémáit.
• Kétnyelvű szülőértekezlet: A pedagógus párhuzamosan két nyelven adja át az információkat. Előnye az, hogy mindenki megérti, hátránya viszont az, hogy hosszadalmassá, unalmassá válhat a szülőértekezlet, ugyanakkor türelmetlenséget, sőt idővel talán kimaradozást fogunk tapasztalni elsősorban a mindkét nyelvet ismerő szülők körében.
• Külön megbeszélés a más nyelvet beszélő szülőkkel/családokkal: A más nyelvet beszélő szülőkkel a szülőértekezleten kívül, más alkalommal tartunk megbeszélést. Ennek a fő hátránya az, hogy ezek a szülők kimaradnak a közösségformáló tevékenységekből, nem vesznek részt az osztályközösséget érintő döntésekben, ebből adódóan előfordulhat, hogy a közösség peremére szorulnak, passzív tagokká válhatnak.

Az iskolán kívüli tevékenységek egyik fő feladata ugyancsak a szülői közösség összekovácsolása. Az iskolai előadások, kirándulások, családi napok, sportesemények és egyéb szabadidős tevékenységek kiváló lehetőséget biztosítanak a szülők közötti kapcsolatok elmélyítésére. Ezen tevékenységek nyelve sokat vitatott téma a pedagógusok körében. Az iskolai előadások, műsorok kiváló alkalmak arra, hogy a magyar kultúra, a néphagyomány és az egyetemes magyar értékek kerüljenek bemutatásra a gyermekek hangján, nyelvén, tehetségén keresztül, ugyanakkor a megtervezésükkor célszerű figyelembe venni a tényt, hogy a szülő akkor értékeli valójában, ha megérti a bennük rejlő üzenetet. A programban résztvevő pedagógusok véleménye alapján néhány olyan lehetőséget tártunk fel, amely hasznára lehet pedagóguskollégáink számára:

• Az iskolai előadás magyar nyelven zajlik, a szervező pedagógus az előadást megelőzően bemutatja a műsor tartalmát a magyarul nem beszélő szülőknek, illetve a műsor felvezetésében néhány mondatban utalást tesz a műsor tartalmára. Előnye az, hogy megőrizzük ezáltal a magyar tannyelvű iskola képét, mint magyar értékrendet képviselő és továbbító szerepét, a szülők megszokják, elfogadják, de ugyanakkor azt is üzenjük a magyarul nem beszélő szülő irányába, hogy elfogadjuk, tiszteljük a másságát.
• Az iskolai előadás magyar nyelven zajlik, párhuzamosan az előadással kivetítjük a műsor szövegét román nyelven egy jól látható, de nem zavaró helyen, így a műsor érthetővé válik a magyarul nem beszélő szülő számára, de meg tudjuk őrizni a tevékenység magyar jellegét. Természetesen ez többletmunkával jár a pedagógus számára, ezért célszerű a kollégák vagy szülők segítségét kérni a fordítás vagy a technikai felszerelés kivitelezésében.
• Az iskolai előadás magyarul zajlik, a magyarul nem beszélő szülő egy kis műsorfüzetet kap a kezébe, amely tartalmazza a műsor teljes vagy vázlatszerű anyagát román nyelven. Egyszerű, olcsó megoldás, ugyanakkor a kölcsönös tisztelet és elfogadás üzenetét továbbítja a szülői közösség irányába.
• A magyar nyelvű iskolai előadáson román nyelvű versikéket, énekeket is be lehet szúrni, főleg, ha az iskolában tanult, idegen nyelvű része is van a műsornak. Hátránya ennek az, hogy a más nyelvet beszélő szülők egy adott ponton elvárhatják, hogy a gyermekük az általuk beszélt nyelven is szerepeljen, az ,,elvégre a szülőnek mondja a verset” alapon.

Az elektronikus úton történő kommunikáció nyelve ugyancsak nagy gondot jelenthet azokban a szülői közösségekben, amelyekhez magyarul nem beszélő szülők is tartoznak. Az e-mail-csoportok vagy facebook-csoportok közkedvelt módjai a könnyen elérhető, visszakereshető, hatékony információátadásnak, az élménybeszámolóknak és a tevékenységtervezési munkának. A nyelvhasználatot illetően ezen a területen is megoszlanak a vélemények. Mindenképpen fontos az, hogy mielőtt egy online kommunikációs csatornát megnyitunk, kölcsönös egyeztetés alapján szögezzünk le néhány alapvető szabályt, többek között a kommunikációs nyelvre vonatkozóan is. Így megelőzhetünk később felmerülő kellemetlenségeket, konfliktusokat is. Vegyük figyelembe, hogy a kétnyelvű családokban az egyik szülő magyar, ezért igyekezzünk az információkat magyar nyelven megfogalmazni, és csak ritkán, szükség esetén váltsunk át román nyelvre. Amennyiben a kommunikációs csatorna két nyelven indult, nagyon könnyen átalakulhat egynyelvűvé a magyar nyelvhasználat rovására. A közösségvezető pedagógus feladata a kommunikáció ezen vetületének a tapintatos kezelése.

Fogadóórák, szülői konzultációk, egyéni beszélgetések esetében célszerű azt a nyelvet használni, amelyben a szülő biztonságosan, komfortosan érzi magát, hiszen ezen személyes találkozásokkor fontos, hogy a szülő megértse a feléje irányított üzenetet, illetve meg tudja fogalmazni mondanivalóját, kérdéseit, véleményét.

Tanulmányi értesítők, szabályzatok, házirend, szerződések és egyéb hivatalos dokumentumok esetében, amennyiben az iskola azt magyar nyelven kommunikálja és fogadja el a szülőktől, a kétnyelvű családok esetében meg kell fogalmazni és el kell fogadni román nyelven is.

      Következtetések

Fontos, hogy a magyarul nem beszélő szülő lássa, hogy megbecsüljük, együttműködésre törekszünk, partnerként kívánunk részt venni a gyermek nevelésében.

Tudatosítani kell a magyar nyelvet nem beszélő szülőkben, hogy a magyar iskolában a magyar nyelvhasználat prioritás és ki kell alakítani azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül az információ ugyanúgy eljut hozzájuk, mint a magyar társaikhoz.

A hatékony kommunikáció alapja a bizalom. A nyelvileg vegyes családnak bíznia kell a pedagógus tudásában, tapasztalatában, és a kétnyelvűséggel mint sajátos nevelési igényű közeggel szembeni nyitottságában. A pedagógus ezt a bizalmat pedig azon törekvéseinek köszönhetően érheti el, amelyeket a gyermek- és szülői közösségek összekovácsolásában tesz meg a nyelvi akadályok leküzdésével.

Pál Krisztina