Útmutató intézményvezetők számára
A nyelvi tájkép fontossága a kétnyelvűség szempontjából
Mi a nyelvi tájkép?
A nyelvi tájképet az iskolákban, intézményekben vagy településeken megjelenő hivatalos és magán jellegű feliratok összessége adja. Általában a nyelvi tájkép az, ami nyelzi egy-egy nyelvi terület határait: amennyiben egy – a területen beszélt – nyelv nem jelenik meg a nyilvánosságban, annak nyilvános térben való megjelenése visszaszorul, nyelvi vitalitása gyengül.
Ha egy idegen egy vegyes lakosságú településre látogat és nem tudja annak etnikai összetételét, amennyiben nem lát magyar nyelvű vizuális jeleket, nem fog megpróbálkozni magyarul is beszélni, mert nem gondolja, hogy lehetséges
A szakirodalom szerint a nyelvi tájképnek két célja lehet
• információ-nyújtás – több nyelv megjelenése jelzi, hogy egy-egy területen milyen nyelvi közösségek élnek
o amennyiben azt vesszük észre, hogy az információk az anyanyelvünkön is ki vannak írva, feltételezhetjük, hogy használhatjuk is azt
o egy-egy nyelv dominanciája azt az üzenetet közvetítheti, hogy az a nyelv többet ér mint a többi, a területen használatban lévő nyelv
• szimbolikus – a kisebbségi közösségek nyelvének megjelenítése hozzájárulhat egy-egy csoport otthonosság-éreztének megteremtésében
o pozitív társadalmi identitás kialakulásához vezethet – a közösség tagjai úgy érzik, hogy az intézmény számára fontos, hogy az ő nyelvüket is megjelenítse
o jelzi az etno-lingvisztikai közösség vitalitását – azt az üzenetet küldi, hogy az illető nyelv elég erős ahhoz, hogy a nyilvánosságban is használják
o a nyelv hiánya azt is jelezheti, hogy az illető nyelv értéke alacsony, nem érdemes megtanulni, nem használható a nyilvános térben – ezzel a hiányos nyelvi tájkép hozzájárulhat a nyelv devalorizálásához
Az egynyelvű nyelvi tájkép erősítheti a „Miért tanuljam meg, ha sehol se használhatom?” típusú gondolkodás megerősödését. |
A kétnyelvű nyelvi tájkép hozzásegítheti a kisebbség tagjait, hogy bátran használják anyanyelvűket, mind a mindennapi, mind pedig a hivatalos kommunikációban. |
Nyelvi tájkép az iskolákban
Előzetes kutatások azt mutatják, hogy vegyes iskolák nyelvi tájképe majdhogynem kizárólag román
• Kolozsvár – saját megfigyelések:
o vegyes iskolákban a feliratok nagy része román, a kihelyezett panók nyelve a román, a főbb helyeken elhelyezett panókon román történeti személyiségek vannak
o a magyar nyelv az osztályterembe szorul vissza, esetleg a magyar osztályok ajtaján megjelenő feliratok két nyelven vannak kiírva
• Marosvásárhely –Civil Elkötelezettség Mozgalom adatai alapján:
o az iskolák neve sincs általában kétnyelven kiírva, a személyzet román, a folyósok nyelve dominánsan román
o a magyar nyelv az osztályterembe szorul vissza
Vegyes iskolai környezetben a magyar nyelv majdnem láthatatlan
Miért fontos a nyelvi tájkép a kétnyelvű gyerekek szempontjából?
1. Dominánsan egynyelvű nyelvi tájkép esetén mindenki, aki belép az iskolába ezt a nyelvi aszimmetriát tapasztalja.
A kétnyelvű gyerekek szülei számára kimondatlanul is azt az üzenetet továbbítja, hogy a magyar nyelv nem fontos.
2. A dominánsan egynyelvű nyelvi tájkép rögzíti és stabilizálja a nyelvi hierarchiákat
A gyerekek már kicsi koruktól megtanulják a nyelvek közötti hierarchikákat, akaratlanul saját nyelvüket alsóbbrendűnek gondolják.
3. Dominánsan egynyelvű nyelvi tájkép esetén megkérdőjeleződik a kisebbségi nyelv fontossága
A kétnyelvű gyerekek és szüleik elbizonytalanodhatnak a magyar nyelv fontossága tekintetében. Ez végzetes lehet, amennyiben a román fél a családban eleve nincs meggyőződve a magyar nyelv-tanulás fontosságáról.
4. Kétnyelvű nyelvi tájkép bátorítóan hat a nyelvtanulásra
Üzen a szülőknek, hogy érdemes a magyar nyelvbe invesztálni, hiszen az hasznos lehet a hivatalos környezetben is
Mit lehet tenni?
Az UNESCO szerint a nyelvi vitalitást a következő tényezők befolyásolják:
Ezen belül klasszikus értelemben az iskola két területeken tevékenykedik:
• nyelv intergenerációs átadása – biztosítja az anyanyelven való tanulás lehetőségét
• oktatási tananyagok biztosítása – állami támogatással a gyerekek rendelkezésére bocsájtja a magyar nyelvű tananyagokat
A kétnyelvű nyelvi tájkép biztosításával AZONBAN további két területen is hatni tud:
• a közösség tagjainak nyelvhasználati attitűdjének megváltoztatása – bátorítja a kétnyelvű családból származó gyerekeket és a vegyes házasságban élő magyar szülőket, hogy használják a magyar nyelvet és felhívja a figyelmet magyar nyelv fontosságára és hasznosságára
• a nyelvvel kapcsolatos intézményes politikák – hivatalosan is kétnyelvűvé teszi az iskolát ezzel növelve a magyar nyelv presztízsét
Mi a kétnyelvűség törvényi háttere?
Fontos tudni, hogy a kétnyelvűség biztosításáról több romániában érvényben levő törvény és nemzetközi dokumentum is rendelkezik.
1. A helyi közigazgatás működését szabályozó 2001/215-ös törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a magyarok aránya 20% felett van, minden a polgármesteri hivatalhoz tartozó közintézmény köteles kétnyelvűsíteni az épületen megjelenő hivatalos feliratait.
Mivel az iskola általában a polgármesteri hivatalhoz tartozik, köteles kihelyezni a magyar feliratokat a homlokzatra.
2. 2011/1-es tanügyi törvény 45(14)-es paragrafusa kimondja, hogy a kisebbségi oktatási intézményekben a belső kommunikációban és a szülőkkel való kapcsolattartásban használható a magyar nyelv.
Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell biztosítson, hogy a titkárságon használható legyen a magyar nyelv.
3. 2001/544-es az információhoz való szabad hozzáférést szabályozó törvény alkalmazásáról szóló 2001/123-as kormányhatároza a kimondja, hogy azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladj a 20%-ot, a közérdekű információt a kisebbség nyelvén is ki kell kommunikálni.
Mivel az iskola a hivatalos intézménynek számít, minden közérdekű információt (gyakorlatilag minden hivatalos információ ebbe a kategóriába tartozik) magyarul is kihelyezhet.
4. 2004/272-es gyerekek jogairól szóló törvény 27(2)-es paragrafusa kimondja, hogy a kisebbséghez tartozó gyerekek használhatják az anyanyelvüket, közössége más tagjaival.
Ez a passzus csak megerősíti annak lehetőségét, hogy a magyar nyelv megjelenjen a nyilvános térben.
5. A Románia által ratifikált Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 11. cikke kimondja, hogy minden kisebbséghez tartozó szeménynek joga van saját anyanyelvén feliratokat, és más magánjellegű információkat nyilvánosan megjeleníteni.
A Keretegyezmény szellemisége értelmében bátran kezdeményezheti a magyar oktatási vonal is magyar nyelvű panók felhelyezését, ezzel megbontva a folyósók egynyelvű nyelvi tájképét.
Hogyan érjük el a nyelvi tájkép többnyelvűsítését?
1. A többségi felet, amelyik általában az iskolaigazgató, partnernek kell megnyerni
Amennyiben ellenségesen viszonyul a kérdéshez, megnehezítheti a dolgunkat.
2. Sajátos megoldás a nyelvi tolerancia elősegítése.
Ez alatt azt értjük, hogy megismertetjük velük a magyar nyelvet, ami alapján a többségi társadalom tagjai nyitottabbak és elfogadóbbak lesznek. Erre több lehetőség van: magyar nyelv napja, nyelvtanulási lehetőség, interaktív játékok, stb.
3. Sok esetben a magyar fél meg sem próbál kétnyelvűsíteni, mert úgy gondolja, hogy visszautasítanák a kérését
Az esetek jelentős részében nem vagyunk tisztában, hogy hogyan viszonyulnának a kérdéshez, meg sem próbáljuk őket meggyőzni. Vannak példák, ahol a kérés megfogalmazása után a nyelvi gyakorlat probléma nélkül változott (pl. egyes helyeken a megnyitó évekig csak román nyelven zajlott, de a kétnyelvű megnyító bevezetése semmilyen ellenállásba nem ütközött.
4. Általában a többségi félnek fel sem merül, hogy az egynyelvű román nyelvi gyakorlat probléma lehet, számukra természetes, hogy mindenki beszél románul
A problémát jelezni kell. De előtte minden esetben át kell gondolni, hogy mire érdemes odafigyelni, mit szeretnénk, hogy kiírjak magyarul?
Toró Tibor