A bábjáték didaktikai alkalmazásának alapja az, hogy felkelti az érdeklődést és biztosítja a gyermekek spontán figyelmét. A mozgó, cselekvő báb már megjelenésével megragadja, és felkelti az érdeklődést. A báb minden esetben rokonszenves a gyermek számára, már megjelenésével biztosítjuk az érzelmi kapcsolatot annak a feladatnak elérésére, melyet magunk elé tűztünk. Játékos helyzetet teremt, a bábbal való cselekvés közös játékká alakul, amit szívesen vállal.
A bábjáték sokoldalú, komplex hatása miatt nagyon alkalmas módszer a gyermeki személyiség fejlesztésére. A bábjáték a gyermek számára elsősorban játék, tehát felhőtlen örömet jelent. Így játékos módon sajátít el ismereteket, teremt, kapcsolatot a világgal, a közeli és a távoli környezettel, s élményeit, benyomásait játékosan dolgozza fel. Amellett, hogy önfeledten játszik, észrevétlenül rendezi a külvilágból szerzett ismeretanyagot, s gyakorolja a logikus gondolkodást.
A sikerélmény, és a szereplési vágyat a legegészségesebb formában elégíti ki a gyermekek szereplése a bábjátékban.

1.    Mit fejleszt?

– beszédkészséget, helyes artikulációt, a tagolt beszédet: a gyermek érzelmileg meleg, beszédes környezetben szinte észrevétlenül tanul meg beszélni; a bábjáték színes világa örömérzetet, vidámságot kelt a gyermeki lélekben, s ez a beszédét is színesebbé teszi; a báb mögé bújva a beszédhibás, esetleg gátlásos gyermek is feloldódik; (Nagyon fontos, hogy a felnőttek igyekezzenek mindig mintaszerűen megszólaltatni a szereplőket! Még a kedves, elesett kismadár se beszéljen pöszén, gügyögve, természetellenes hangszínen)
– szókincset: a pedagógus beszédpéldáját a bábon keresztül még fokozottabban követi a gyermek, ezáltal tanulhat új szavakat, új fogalmakat,
– fantáziáját, gondolkodást,
– szociális képességet, kezdeményezést: a csoporttagok összjátéka kommunikációs helyzeteket teremt, meghozza a gyermek beszélőkedvét, természetes formában fejlődik a társak iránti érzékenysége, egymás elfogadása,
– önbizalmat, bátorságot, hogy a gyermek kifejezze érzelmeit, gondolatait, véleményét.
– a ritmusérzéket. Az énekes, mondókás bábozás során az egyenletes lüktetésre sétáló, táncoló maci, csemeténket is magával ragadja és ő is ringatózni, tapsolni kezd a ritmus hatására.
– Része a vizuális nevelésnek: A bábjáték esztétikai hatású is, így alkalmas eszköze a vizuális nevelésnek. A bábu egyrészt látvány, melynek formái, színei keltik az első benyomást, másrészt mozgó figura. A benne rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre, tevékenységre készteti a gyermeket.
– Fejleszti az érzékeket: a bábjátéknál mozgás és szó egybekapcsolásából alakul ki a játék, s ez a két tevékenység fejlesztő hatással van a gyermek szem-kéz mozgásának összerendezésére és a beszédkészség fejlesztésére egyaránt.

2.    Mikor használható?

– reggeli találkozásnál,
– mesedramatizálás, verselés, éneklés,
– környezetismereti foglalkozásoknál,
– napi tevékenységek közben: étkezés, játékok elpakolása, szabad játék.

3.    Célcsoport:

– az egész csoport/osztály,
– délután/napköziben kis csoport vagy egyéni foglalkozás.

4.    Leírás:

Ajánlott a csoportba különböző technikával készült bábkészletet beszerezni: ujjbábuk, síkbábok, fakanálbábok, kesztyűbábok stb.
Anyanyelvi foglalkozásokon kezdetben a szókincs gyarapítása, a helyes beszéd fejlesztése lehet az egyik célkitűzés, de tartalma már szokások kialakítására, egy-egy erkölcsi norma belátására is indít. Bábozás közben megjön a gyermek mesélő és versmondó kedve. Még azok a gyermekek is kedvet kapnak a meséléshez, verseléshez a bábok segítségével, akik korábban nem, vagy csak alig érdeklődtek a gyermekirodalom e formája iránt. A kisebb gyermekek leginkább azokat a mesés történeteket kedvelik, melyekben saját életük mozzanatait vélik felfedezni. Hihetetlenül élvezik, ha a maci, nyuszi hozzájuk hasonló módon szintén fogat mos, reggelizik vagy óvodába megy.

5.    A munkacsoport tapasztalatából:

Nagyon jó társ a bábu az óvodakezdéskor. Azt a gyermeket, aki sehogyan sem akar az óvodában maradni, segítségével megnyugtathatjuk, rávehetjük a maradásra. Kezünkbe veszünk egy élénk színû, kedves kis állatfigurát, pl. egy sárga kiscsibét. Lassan és óvatosan az állat hangjával és mozdulataival közeledünk a gyermekhez.
Azokban a csoportok, ahol több vegyes házasságból származó gyermek van, hasznosnak bizonyul, amikor a csoportban, osztályban már a tanév elején bemutatkozik a ,,csak magyarul beszélő báb”. Szinte bármilyen tevékenység, játék alatt elővehető. Kezdetben a pedagógus használja, ügyelve a helyes artikulációra, hangsúlyozásra, szövegszerkesztésre. A gyermekek által kedvelt figura szerepet játszik, élethelyzetet utánoz, így a gyerekek a bábu kedvéért, a vele való kommunikáció öröméért megszólal, beszélget. Az ilyen bábot később a szabad foglalkozások, játékok alatt is szívesen foglalkoztathatják.
A kisgyermek érzelmileg meleg, beszédes környezetben szinte észrevétlenül tanulja meg a nyelvet. A bábjáték színes világa örömérzetet, vidámságot kelt a gyermeki lélekben, s ez a beszédét is színesebbé teszi. A bábokkal történő mesedramatizálás, verselés, énekelgetés kiemelkedően fejleszti a gyermek beszédkészségét.
A bábjáték játékosan megjelenít. Szavak helyett színes képekkel, mozgással ábrázol, érzelmeket ébreszt, élményeket kelt.

A munkacsoport tagjai:

Barabás Mónika, Erdei Ildikó, Molnár Kármen, Rácz Edit, Salamon Katalin, Szabó Csilla, Tasi Ottilia